A változás azonban egyértelmű:
hazánk is a kifejezetten száraz talajú országok közé került.
Az utóbbi évek tapasztalatai igazolták az előrejelzéseket, amelyek szerint a Kárpát-medencében a természetes változékonyságot meghaladó, kiugró hőmérséklet-emelkedés várható. Magyarországon emellett az éves csapadékmennyiség csökkenésére s ezzel együtt szélsőséges időbeli és területi eloszlására kell számítani. A korábbi előrejelzések arra is rámutattak, hogy mindez a talajok víztartó és -vezető képességére is hatással lesz. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpontja Talajtani Intézetének szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a talajtulajdonságok ismeretének nagy jelentősége van a vízellátottsági szélsőségek elleni küzdelemben. A kutatók ezért hozták létre a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot, melynek feladatai közé tartozik a hazai termőterületekre vonatkozó digitális talaj-vízgazdálkodási térképek elkészítése. Ezek segítik a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzését és a természetes vízvisszatartást támogató intézkedések megalapozását.
Az alapos kutatásokra azért van szükség, mert az aszály nemcsak rövid távon, a közvetlen csapadékhiány miatt jelent veszélyt, hanem
az éghajlati ingadozások és a vízellátottsági szélsőségek tartósan módosíthatják a talajok vízforgalmát.
Az idei súlyos aszályhelyzetben például megfigyelték, hogy a mélyen kiszáradt talajban megmaradó nedvesség szorosan a talajszemcsék felületéhez tapadva, a termesztett növények számára alig felvehető formában volt csak jelen. A szárazodó és melegedő éghajlat növeli a felszínközeli, a vizet gyorsan elvezető, nagy átmérőjű repedések, az úgynevezett makropórusok kialakulásának a mértékét. A víz az egyre tágabb repedésekben mélyebbre jut, azonban gyorsabban mozogva nem nedvesíti át a talajt, így csökken a felszíni talajrétegekben visszatartott mennyisége.
További nehézség, hogy a klímaváltozás következtében felmelegedő és kiszáradó talajfelszíneken a szerves anyagok bomlása miatt víztaszító tulajdonság alakulhat ki. Ez a hidrofób talajjelleg megfigyelhető a fenyőültetvények avarrétege alatt vagy meszes homoktalajokon, továbbá szennyező anyagok hatására vagy súlyosabb erdőtüzek, tarlóégetés miatt is bekövetkezhet. A talajok víztaszító képessége felerősítheti a vízbeszivárgás klímaváltozás okozta egyenetlenségeit, ennek következtében egyes területek foltszerűen száraz állapotban maradnak, intenzív esőzéskor pedig a korlátozott beszivárgás növekvő felszíni elfolyást, vízeróziót és árvizet eredményez. A hosszú szárazságot követő, hirtelen lehulló, intenzív csapadék pedig felgyorsítja a talajszerkezet romlását:
hirtelen nedvesedéskor a kiszáradt talajok belső pórustereit kitöltő bezárt talajlevegő szinte szétrobbantja a rétegeket,